Népi gyógyászat egy Felvidéki faluban

Népi gyógyászat egy Felvidéki faluban


A gyógynövények a természet „ingyen” gyógyforrásai. A modern orvostudomány tulajdonképpen a mai napig nem vált el a népi gyógyászattól, mivel a növények gyógyító hatását e tudományág is hasznosítja a korszerű gyógyszerek alapanyagaiként. Felhasználásuk népszerű még az illatiparban, valamint kivonataikat megtalálhatjuk a táplálékkiegészítőkben is. Bizonyos gyógynövények, amelyek beváltak, bekerültek az orvosi gyakorlatba is, ahonnan aztán tudományos értékeléssel gazdagodva vissza kerültek a népgyógyászatba. A gyógynövények mai napig tartó használatát fenntartotta az a tény, hogy mindig kéznél voltak, valamint hogy hatásuk bizonyítható. A mindennapi sikeres használat után újra meg újra alkalmazták őket. Nem véletlen, hogy ily módon megőrződtek a gyógyító gyakorlatban.

Béla község a Kisalföldön (mai Szlovákia) belül a Vág és Garam folyók között terül el. Az írás Psenák Emese kutatása nyomán. A népi gyógyászatot, és az alternatív gyógymódokat előszeretettel alkalmazzák a Bélán élő emberek

A hagyományos, természetes gyógymódok között településünkön szintén a gyógynövények használata a legelterjedtebb. A faluban a legkedvesebb és a legtöbbet emlegetett gyógynövények közé tartozik – az általánosan ismert és széles körben alkalmazott – a csipke, hárs, csalán, kamilla, bodza, bojtorján. Ezeket főként tea formájában fogyasztják, illetve a hársat, kamillát, bodzát, csalánt fürdés céljából is. Egyik adatközlőm elmondása szerint, ez a fürdő jó pacsírt,(A pacsírt adatközlőm elmondása szerint egy olyan bőrbetegség, amely csalánszerű kiütésekkel és viszketéssel jár)és bárányhimlő esetén is, mivel mérsékeli a viszketést. A gyógynövényeket a faluszéli mezőkön, illetve saját kertjeikből gyűjtik össze a lakosok. Ehhez kapcsolódóan megfigyelhető divat jelenség lett az utóbbi években, hogy a kertekben kis házi fűszer illetve gyógynövényeseket alakítanak ki. Itt főként olyan fűszernövények vannak jelen, mint a kakukkfű, oregánó, illetve nem fűszernövény, de jelen van a menta, citromfű és a levendula. Ezeket nem csak ételek elkészítéséhez használják, hanem betegségek ellen is, tea formájában. A kakukkfű főleg köhögés csillapító hatásáról ismert, a citromfüvet és oreganót megfázásos betegségeknél szokták alkalmazni. A mentát májproblémákra is ajánlották, a levendulát pedig főleg nyugtató hatása miatt alkalmazzák. Téli időszakban – a levendula kivételével – ezeknek a növényeknek a szárított keverékét tea formájában, megfázás megelőzése vagy kezelése céljából használják. Nyilvánvalóvá vált számomra az interjúkból az is, hogy Bélán az egyik legkedvesebb gyógynövény a bojtorján, melyet sokan gyűjtenek. Ahogy a következő interjú részlet is rámutat, a növénynek többféle funkciója is van: „Bojtorjánt, mikor epére operátak akkor azt ittam. Itt Mária udvaron szedtem, és az sebre is jó, füröszteni benne, meg pakóni rá.”  Egy másik adatközlő szerint: „Bojtorján mindenre jó gyomorra, köhögísre

Kevéssé ismert gyógynövény a papsajt. Leveléből készített teáját arcüreggyulladásra alkalmazta egy hölgy. Egy másik főzet, amit sokan használnak, a fehér bab hüvelyéből készített tea, amit cukorbetegségre ajánlottak. Adatközlőim elmondása alapján a főzet Maria Treben könyvének a hatására terjedt el. Szintén nagy divat a gyermekláncfűből készített méz fogyasztása. Ezt szinte kivétel nélkül minden női adatközlőm legalább egyszer kipróbálta. Elsősorban légcső betegségekre ajánlották. Az ötletet egymástól vették, a gyógymód konkrét forrását nem tudták megnevezni. Köszvényre az egyik adatközlő, a zsurló teát alkalmazta. A kitartó zsurló tea kúra után elmondása szerint rendbe jött. A gyógymódra egy otthoni szlovák könyvben talált rá.51 „Mezei zsurlót szedtem évekig és annak ittam a teáját. Minden nap egy tea belőle, mer má nem tudtam lábra áni csak feküdtem. Az orvos is azt mondta, hogy van amikor jobb, de osztán megint visszagyün és sose lesz jó. […] Olyan dí felé, mikor olyan idő vót, és olyan helyen kellett szedni, hogy ne porolódjon. Autóktú távol, aztán azt megszárítottuk, összemorzsótuk és tiszta üvegekbe tettük. Aztán, amikor teának főztük, akkor letakartuk kilúgozódjon, aztán az izületekre.” Napjainkban nagyon sok problémát okoznak a szív- és érrendszeri betegségek, természetesen ezekre is vannak házi gyógymódok. Az egyik adatközlő erre a betegségre használja – a gyógyszeres kezelést kiegészítve – a galagonya teát. A magas vérnyomás sem elhanyagolható betegség napjainkban. Erre a problémára a fagyöngy teáját ajánlotta egy idősebb hölgy. Elmondása szerint ő is ezzel kúrálja magát. A kúra általában 6 hétig tart, majd kis szünet után újra megismétli. A fagyöngy tea normalizálja a vérnyomását, e mellé nem kellett gyógyszert szednie. A tea alkalmazását unokája ajánlotta neki.

A kisebb sebek gyógyítása szintén azok közé az esetek közé tartozik, amivel még manapság sem szaladnak orvoshoz. Erre mostanság a legelterjedtebb gyógynövény az aloe vera, ami a legtöbb embernél otthon megtalálható. Ez is egy olyan növény, amely korábban egyáltalán nem volt ismert. Az utóbbi 5-10 évben került használatba, az üzletekben megjelenő kínálatnak és az aloe vera termékek forgalmazására specializálódott cégek terjedésének köszönhetően. Vannak növények, amelyeket a népi gyógyászatban csak egy meghatározott betegségre használnak. Hasonló ilyen új, közkedvelt növény még a kövirózsa is, amit fül problémáknál alkalmaznak. Használata könnyű és praktikus. Adatközlőim elmondása szerint, csupán a leszakított virág húsos levelét kell összenyomni, melynek nedvét azonnal lehet a fülbe csepegtetni. A falusiak említettek még néhány olyan gyógynövényt, amelyeknek használatát érdekesnek véltem a gyógyítás terén. A következő adatokból kiderül, hogy valóban sok problémára létezik gyógynövény. Például a szegfűszeg jó fogfájás ellen, a cékla leve rák ellen, a karácsonyfa ágból készített főzet tisztítja a légcsövet. A csattanó maszlagot egyik adatközlőm említette fogfájásra, mivel zsibbaszt. Azt is megjegyezte használatáról hogy, nem szabad belőle sokat inni, mert meg lehet tőle bolondulni. Hasmenés ellen a szarkalábtea hatásos. A feketeszeder májtisztító. Ökörfarkkórónak a leve jó égési sérülések ellen. Azt is megemlítették, hogy dinnyemagot és szőlőmagot jó összerágni, mivel ezekben is nagyon sok vitamin van. Torokfájásra jó a meggyfa ágából készített főzet. Hashajtónak must. Fülfájás esetén meleg gabonát tettek öreg zokniba, és azt kellett a fülre rakni. Sebekre, hegekre használták a mályvarózsát. Rühre tejfölbe tettek kamillát és azzal kenegették. Régebben kenyérsütésnél a kemence szélére sokszor tettek gyümölcsöket, amelyek megaszalódtak a melegtől. Ezt a falusiak megfőzték levesnek, melyet sokszor ettek megfázások idején. Továbbá olyan is volt, hogy a tűzhely szélén egy picit megszárították az alma héját, és abból főztek teát megfázás ellen. Nagyon sokat emlegették még a búzacsírát, melyből málét (biracs, kőttes, csiripiszli) is szoktak készíteni. Adatközlőim közül sokan tavasszal a csírákat ledarálják, és minden nap egy kiskanállal bevesznek belőle. A búzacsíralé elmondásuk szerint a téli hónapok után nagy vitamin bomba a szervezet számára. Mint láthattuk Bélán a gyógynövényeket használják külsőleg és belsőleg is. Belsőleg általában a növény főzetét alkalmazzák, külsőleg pedig sebre, kelésre, daganatra teszik valamely részét. A faluban alkalmazzák a média által propagált és legitimált gyógynövényeket is, a hagyományos, általánosan ismert gyógynövények mellett. Sok új dolog is bekerült a használatba, és emellett a régi praktikákat is újra felfedezték. A hagyományos gyógyítási módszerek inkább azoknál a családoknál érvényesültek jobban, ahol a szülők is, nagyszülők is aktívan őrizték a mindennapokban e hagyományokat.

Forras: Psenák Emese NÉPI GYÓGYÁSZAT ÉS MAI TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK EGY FELVIDÉKI FALUBAN

http://acta.bibl.u-szeged.hu/70503/1/taj_es_nepi_kultura_012_030-050.pdf


Üzenet küldése

  • *
  • *
  • *

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

EgészségMagazinja cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »